„Reziliencia az, ha ahelyett, hogy a traumatizáltságunkon szomorkodnánk, annak örülünk, hogy nem döglöttünk bele, és túléltük. Tehát a lelki rugalmasság is attitűd kérdése.” Feldmár András

A reziliencia lelki rugalmasságot jelent: azt a képességünket, hogy nehézségek, veszteségek, kudarcok vagy tartós stressz után is képesek vagyunk alkalmazkodni, talpra állni és továbbhaladni.
Ez nem azt jelenti, hogy a nehéz helyzetek nem viselnek meg bennünket. A reziliens ember is lehet szomorú, bizonytalan vagy kimerült. A különbség inkább abban rejlik, hogy képes felismerni a saját erőforrásait, segítséget kérni, és idővel új egyensúlyt kialakítani.
A lelki ellenálló képesség fejleszthető. Sokat segíthetnek a támogató emberi kapcsolatok, az önismeret, a reális gondolkodás, a megfelelő pihenés, valamint az a tudat, hogy nem kell minden helyzetet egyedül megoldanunk.
Fontos része a rezilienciának az is, hogy elfogadjuk: nem mindent tudunk irányítani. Arra azonban hatással lehetünk, hogyan reagálunk arra, ami történik velünk.
A nehézségek nem feltétlenül tesznek automatikusan erősebbé, de lehetőséget adhatnak arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat, felismerjük a határainkat és felfedezzük azokat a belső erőforrásokat, amelyekre korábban talán nem is figyeltünk.
A reziliencia nem azt jelenti, hogy soha nem esünk el, hanem azt, hogy képesek vagyunk újra felállni.
Reziliensnek lenni jó !
A reziliencia inkább a lelki alkalmazkodásról, a rugalmas lelki ellenállóképességről szól .A reziliencia tanulható ! Ha érdekel, hogyan tudod kivédeni a rád zúduló stresszhalmazt, az emberi gyarlóságokat, a valós vagy valótlan vádakat, anélkül hogy sérülnél vagy hetekig bűntudattal és szorongással küzdenél akkor gyere el hozzám és legyél TE is reziliens !

